Behelyettesítős
1. Adam Smith a kereskedelmet az abszolút előnyök alapján magyarázta.
2. A Heckscher-Ohlin modellben 2 országot 2 technológia és 2 termelési tényező létezését
tételezzük fel.
3. A Balassa-Samuelson hatás arra ad magyarázatot, hogy miért térnek el tartósan az árfolyamok
a vásárlóerő-paritás-nak megfelelő árfolyamtól.
4. Ha a nominális árfolyam gyorsabban növekszik, mint a külföldi és hazai árszínvonal hányadosa,
akkor a reálárfolyam növekszik.
5. Lebegő árfolyam zárt tőkepiaci mellett a kereskedelmi mérleg mindig egyensúlyban van.
6. A Bretton Woods-i pénzügyi rendszer alapjait lefektető konferencia 1944-ben volt.
7. 1944 és 1973 közötti időszak nemzetközi pénzügyi rendszere a(z) Bretton Woods-i pénzügyi
rendszerként ismert.
8. Kis országon azt értjük, hogy az ország importjának megváltozásának hatására nem változik
meg a világpiaci ár.
9. A nemzetközi kereskedelem ricardói modelljében feltételezzük, hogy a munka szabadon
áramlik az iparágak között, de nem áramlik szabadon az országok között.
10. A fedezetlen kamatparitás elmélete szerint a hazai kamatláb csökkenése esetén minden egyéb
változatlansága mellett gyengül a hazai valuta.
11. Az abszorpciós függvény autonóm része függ az autonóm fogyasztástól, a beruházástól és a
kormányzati vásárlástól.
12. Ha egy kis országban vámot vetnek ki egy jószág importjára, akkor az import mennyisége
biztosan csökken.
13. A Balassa-Samuelson hatás szerint a kevésbé termelékeny országok valutája alulértékelt az
abszolút vásárlóerő-paritáshoz képest.
14. Ha negatív folyó fizetési mérleg egyenlege, akkor a hazai megtakarítás kisebb, mint a
beruházás.
15. A kockázat nélküli profitlehetőség kihasználása az arbitrázs.
16. A Bretton Woods-i rendszerben az országok árfolyampolitikájának ellenőrzését a Nemzetközi
Valutaalap (IMF) látta el.
17. Az aranystandard rendszerben abból az országokból áramlik ki az arany, amelyben a folyó
fizetési mérleg egyenlege negatív.
18. A Heckscher-Ohlin modellben 2 országot, 2 technológiát és 2 termelési tényező-t tételezünk
fel.