Akomparativ előnyök elve szerintcsak az az ország járhat jól a szabadkereskedelemmel, amelyben minden jószágot komparativ előnnyel termelnek. HAMIS
Egyjószág termelésének tőkeintenzitása függ attól, hogymekkora a tőke bérleti dija a munkabérhez képest. HAMIS
Akülkereskedelem ricardóimodelljében a komparativ előnyök függetlenek a preferenciáktól.IGAZ
Az autark árarány a világpiaci árat jelenti. HAMIS
Amennyiségi korlátozás által generált kvótajáradék az importőrökhöz is kerülhet.IGAZ
Adam Smith az abszolút előnyök elvével magyarázta a
külkereskedelem irányát. IGAZ
Akomparativ előnyök elve szerintcsak az az ország járhat jól a szabadkereskedelemmel, amelyben
mindenjószágot komparativ előnnyeltermelnek. HAMIS
Egyjószág termelésének tőkeintenzitása függ attól, hogymekkora a tőke bérleti dija a munkabérhez
képest. HAMIS
Akülkereskedelem ricardóimodelljében a komparativ előnyök függetlenek a preferenciáktól.IGAZ
Afolyófizetésimérleg mindig egyensúlyban van. HAMIS
Az autark árarány a világpiaci árat jelenti. HAMIS
Ha a pénzügyi mérleg deficites, akkor a tőkemérleg szufficites. IGAZ
Amennyiségi korlátozás által generált kvótajáradék az importőrökhöz is kerülhet.IGAZ
1. A nemzetközi gazdaságtan a szuverén országokat vizsgálja.
–HAMIS
2. Két ország akkor is kölcsönös előnyök mellett kereskedhet egymással,ha az egyik minden termék gyártásában
hatékonyabb a másiknál és az alacsonyabb hatékonyságú gazdaság termelői csak alacsonyabb bérekkel
maradhatnak versenyképesek.– IGAZ
3. A nemzetközi kereskedelem révén az országok szűkebb termékválaszték előállítására szakosodnak, és ennek
köszönhetően fokozottan használják ki a termelési méretnagyság növeléséből eredő hatékonysági előnyöket.-
IGAZ
4. Külkereskedelem nincs befolyással az országon belüli befolyásra/jövedelemelosztásra. –HAMIS
5. Nemzetközi tőkepiac folyamatosan veszít a jelentőségéből. –Hamis (mert, egyre nagyobb a jelentősége)
6.Nemzetközi kereskedelemben nem foglalkoznak a nemzetközi pénzügyekkel-HAMIS
7. Komparatív előny Adam Smith nevéhez fűződik.-HAMIS (David Ricardo nevéhez fűződik)
8. A hitelkapcsolatok a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok formái. –IGAZ
9. A Ricardoi-modellben(RM) az alternatív költség megegyezik a TLH görbe meredekségének abszolút értékével. –
IGAZ
10.RM egytényezős modell.-IGAZ (munka)
11. RM-ben a munkaerő a magasabb hatékonyságú szektor felé áramlik.-IGAZ
12.Rm-ben a gazdaság akkor szakosodnak ’A’ temrékre,ha ’A’ termék relatív ára meghaladja az alternatív
költséget.-IGAZ
13.2 ország között hasznos a kereskedelem,ha mindkét ország komparitív előnyeit használja ki.-IGAZ
14. A gazdaság akkor termeli mindkét terméket,ha a relatív ár egyenlő az alternatív költséggel.-IGAZ
15.Ricardp szerint kereskedelem hiánmyában az áruk relatív árai kezdenek egymáshoz közeledni.-IGAZ
16.RM monopol piacot feltételez.-HAMIS (tökéletes verseny)
17. Egy ország akkor rendelkezik abszolút előnnyel, ha több munkaerővel tudja előállítani ugyanazt a temréket.-
HAMIS
18. RM-ben külkereskedelem hiányában a termelés relatív ára minden országban a relatív egységnyi
felhasználástól függ.-HAMIS
19.RM-ben külkereskedelem hiányában a termelés relatív ára minden országban a tőkefelhasználástól függ.-
HAMIS
20.Parciális egyensúly esetén a piacok közötti egyensúlyt vizsgáljuk.-HAMIS
21.Parciális egyensúly esetén a piacok közti kölcsönösséget vizsgáljuk.-IGAZ
22. A külkereskedelem szűkíti a fogyasztói lehetőségeket.-HAMIS(bővíti)
23.A
külkereskedelem kiegyenlíti a fogyasztói lehetőségeket két ország között.-HAMIS(bővíti)
24.RM szélsőséges szakosodást ábrázol.-IGAZ
25.A SPECIFIKUS TERMELÉSI TÉNYEZŐK MODELLJÉBEN a gazdaság két tényezőt ÁBRÁZOL.-IGAZ
26.STT-ben 3 termelési tényező van.-IGAZ(munka,tőke,föld,de mindig 2-2-őt ábrázol=>munka+tőke,vagy
munka+föld
27. A föld és a tőke specifikus termelési tényezők.-IGAZ
28. A munka mobil tényező.-Igaz
29. Minden termelési tényező mobil.-HAMIS(csak a munka, a tőke és a föld specifikus term.tényezők)
30.STT-ben növekvő munkaerő felhasználás a másik tényező csökkenését eredményezi.-IGAZ
31.Egyik szektor munkaerő felhasználásának növelése a másik szektor munkaerőfelhasználásának a csökkenését
jelenti.-IGAZ
32.Egyik szektor munkaerő felhasználásának anövekedése a másik szektor munkaerő felhasználását nem
befolyásolja.-HAMIS
33.SST-ben a TLH-görbe a munkaerő csökkenő hozadékát mutatja.-IGAZ
34.”A” termék relatív árának növekedésének hatására növekszik „A” termék kibocsátása.-IGAZ
35. A relatív árak változásának nincs hatása a jövedelemelosztásra.-HAMIS
36.Külkereskedelem akkor jöhet létre,ha a két ország árában különbség van.-HAMIS
37.Külkereskedelem a relatív árak konvergenciáját idézi elő.-IGAZ
38.A gazdaság rendelkezésére álló import mennyisége meghatározza,illetve korlátozza az export mennyiégét.-
IGAZ
39.Külkereskedelem annak a termelési tényező számára hasznos,amelyek a külföldi ország export szektorára
jellemző.-HAMIS
40. A külkereskedelem alkalmas a jövedelemelosztás hatásainak bemutatására.-IGAZ
41.HECKSCHER-OHLIN modellben a komparatív előny függ a gazdasági és technológiai tényezőktől.-IGAZ
42.HO-t tényezőarányok elméletének is nevezzük.-IGAZ
43.HO-ban a gazdaságok 2 terméket állítanak elő.-IGAZ
44.OH_ban minden termék előállításához két termelési tényezőt használnak fel.-IGAZ
45.Kompetitív piacon érvényes a HO.-IGAZ(=tökéletes verseny)
46.Relatív árak változásai erősen befolyásolják a jövedelmet.-IGAZ
47.Nincsenekkihazsnálatlan kapacitások.-IGAZ
48.Olyan termék előállítása hatékony,amelyet a gazdaságban igényelnek.-IGAZ